Bútor gyártás a késő középkorban

A gótikai idején a dél-és észak-európai kultúrkör, így a bútor készítés módja is, erősen eltért egymástól. Míg délen főleg örökzöld cédrusfélékből és fenyőből, addig északon inkább a jóval keményebb tölgyből készítették a bútorokat. Később a reneszánsz idején is megmaradt ez a differenciáltság, mely már a megmunkálás során felhasznált eszközök terén is érezhető volt. Ennek a korszaknak a kezdetén még a mintákat a tömör fára rajzolták, majd az előre elkészített kisebb színes darabokat a kivésett részbe helyezték. Ebben az időszakban a legfontosabb munkaeszköz a rövid pengéjű és hosszú szárú intarziavágó kés volt, mivel a lombfűrészt csak a XVII. századtól kezdték használni. A bútorgyártásban az igazi áttörést a furnérvágó gép feltalálása jelentette, amelynek köszönhetően általánossá válhatott a furnérozás a bútor készítésben, így az olcsóbb fákat, melyek a szerkezetet adták, drágább és jobb minőségű fával tudták beborítani. Persze a bútorkészítési technikák és eljárások fejlődése itt a fejlődés itt nem állt meg és az iparosodás kezdetével, a bútorok sorozatgyártásának köszönhetően, az előállítás költsége is csökkent, de ez magával hozta sajnos stílustalan, silány minőségű bútorok megjelenését is. A Robi Bútor Nagykereskedésnél ilyen silány minőségű termékekről nem beszélhetünk, de ezt persze mondani könnyű. A legjobb megoldás ha ellátogat áruházunkban és Önmaga győződik meg előző állításom valódiságáról

Tagged , , , . Bookmark the permalink.